Tagok

Az élő népszokásokba palóc vidéken "beleszülettem", a néptáncot gyermekkoromban kezdtem. Tanáraimnak köszönhetően a falunkban gyűjtéseket végeztem a palóc viseletről, a földművelésről nagyapám korában, csőszkunyhókról. A sikeres pályázatoknak köszönhetően országos honismereti táborokban vettem részt, ahol a karcagi hiedelemvilágról és a döbrögközi paraszti gazdálkodásról szólaltattunk meg idős embereket. Pedagógus képzés keretében népi gyermekjáték vezetői képesítést szereztem. Az alsós gyerekekkel az ünnepkörökhöz kapcsolódó hagyományokat évente több alkalommal műsorok keretében elevenítettük meg.          A néptáncot 10 éve kezdtem újra Óbudán, a Göncöl Néptáncegyüttesben, ahol jelenleg is táncolok. A LenFonó Tánccsoporthoz 5 éve csatlakoztam. A néptánc jelentős szerepet tölt be az életemben, számos tájegység táncát ismertem meg az elmúlt években. A tánc számomra öröm, folyamatos tanulás. A közösség épít, tudom, hogy most "jó helyen" vagyok.

Barcza Zsuzsa

 

A tánccsoportnak megalakulása óta a tagja vagyok. Gyermekkorom óta közel áll hozzám a tánc, így korábban már a modern, a társas és a néptánc világával is megismerkedtem. Számomra a tánc igazi feltöltődést jelent, emellett pedig különösen fontos a közösségi élmény, az összetartás és a jó hangulat.

Bizik Judit

 

A középiskolai éveim alatt néptáncoltam egy ideig, majd kis időre "elszakadtunk" egymástól. A magyar népzene mindig közelt állt hozzám és a "nemtáncolós" időszakban is szívesen jártam táncházakba. Éveken át kerestem a lehetőséget egy felnőtt néptánccsoporthoz való csatlatkozásra – kevés sikerrel. Aztán a magyar néptánc talált rám – újra. 2024-ben csatlakoztam előbb az új LenFonó csapatához, majd 2025-ben a LenFonó Tánccsoporthoz, s ezzel együtt olyan valódi és hiteles közösség részévé váltam, amelyben a tánc mellett az emberi kapcsolatok is jelentős szerepet kapnak. Kodály Zoltán szerint zene nélkül lehet élni, de nem érdemes. Egyetértve ezzel s egy kicsit továbbfűzve ezt a gondolatot azt vallom, hogy néptánc nélkül lehet élni, de nem érdemes.

Czakó Zsófia

 

Fiatal koromban nem volt lehetőségem néptáncolni, de mindig vonzott a ritmusa, a hangulata.Egyszer megnéztem az akkori Lenmamik előadását, ahol a barátnőm is táncolt, és annyira nagy hatással volt rám, hogy azóta én is beléptem a csapatba, és imádom minden együtt töltött percét! Ennek már két éve, új barátságok születtek, igazi, összetartó társaság lettünk!

Császár Tünde

 

Mindig nagyon szerettem a táncot és a zenét. Kisiskolás koromban három évet balettoztam, később társastáncot tanultam. Végül felnőtt fejjel elkezdtem néptáncolni. 2020-ban csatlakoztam az akkor még Lenmami néven futó együtteshez. Egy fantasztikus csapatra találtam, akikkel nemcsak a tánc, a közös éneklés de minden egyéb közösen eltöltött idő is felüdítő.

Göbl Réka

 

Stuttgartban születtem, 1992 óta élek Magyarországon. Három fiam közül kettő a Lenvirág Táncegyesületben táncol, így kerültem a kezdetekkor a Lenmamik csoportba. Szeretem a magyar hagyományokat és szeretném minél jobban megismerni a kárpátmedencei kultúrát is.

Gyurinka Dagmar

 

A Lenfonó csapatához 2024-ben csatlakoztam. Táncos múltam ugyan nincs, de nagyon szeretem a mozgást, a népzenét és a lenfonós társaságot is. Mindig néztem, ahogy a gyermekeim néptáncoltak, büszke voltam rájuk, és örülök, hogy most már én is tagja vagyok egy ilyen remek csapatnak. 

Gyurinka József

 

A néptánc néhány éve hirtelen berobbant az életembe, fenekestül felforgatva a hétköznapjaimat. Szerencsésnek érzem magam, mivel azóta a táncházaknak és a táncpróbáknak köszönhetően a hét szinte minden estéjén átjárja zsigereimet a népzene és a néptánc. 2024-ben csatlakoztam a budakalászi LenFonó Táncegyütteshez, ahol néhány legénnyel együtt végre megtörtük az addig női tagokból álló csoport nemi egyhangúságát. Bár létszámban alulmaradtunk, a karizmánkkal igyekszünk ellensúlyozni a lányok fölényét.

Herman Albert

 

Gyermekkorom óta nagyon vágyakoztam a néptánc után, de csak kezdő zenetanárként nyílt lehetőségem a rendszeres táncolásra Debrecenben. Akkoriban a Sára Ferenc vezetése alatt álló Biogal - új nevén Forgórózsa - együtteshez csatlakoztam 3 évre. Budapestre költözésemkor 6 évig a Kerékgyártó Attila-Masát Orsolya által vezetett SOTE, - későbbiekben Aranytíz - néptáncegyüttes tagja voltam. 10 év kihagyás után a budakalászi Lenmamik - jelenleg LenFonó - együttes alapító tagjaként kezdtem újra a táncolást, melyet azóta is nagyon szívesen folytatok. A zongoratanítás mellett igen komoly értéket képvisel számomra a népzene, az éneklés, a mozgás és ez a vidám, összetartó társaság.

Hermeszné Uracs Mónika

 

A néptánc iránti szeretetem 2004-ben, kecskeméti főiskolás éveim alatt bontakozott ki, amikor csatlakoztam a Tűzön-Vízen Át egyesülethez. Az erdélyi utazások, különösen Méra környéke, mély nyomot hagytak bennem. Ekkor került igazán közel a szívemhez a kalotaszegi és a mezőségi tánc világa, amelynek szépsége és ereje azóta is elkísér – nézem, hallgatom és táncolom őket, mindig ugyanazzal a csodálattal. Néhány éve a LenFonó közösségéhez csatlakoztam, ahol ismét otthonra találtam. Jó érzés olyan közegben lenni, ahol a hagyományok szeretete, a közösség ereje és a tánc öröme természetesen kapcsolódik össze. Óvodapedagógusként fontos számomra, hogy stabil értékrendet adjak a rám bízott gyermekeknek ebben a sokszor felfordult világban. A hagyományaink mentén mesélhetek nekik a világ dolgairól, a természetről, az évkör változásairól – mindarról, ami segít nekik biztonságban, kíváncsian és nyitott szívvel felfedezni a körülöttük lévő világot.

Hervainé Anton Edit

 

A néptánc és -zene ősi ereje mindig is magával ragadott. Ezért külön örömöm volt számomra, hogy lányom nyomába lépve én is részévé válhattam a budakalászi néptáncéletnek. Gyermekeink hordozzák a jövőt és sokszor ők mutatnak utat, ez most is így történt. Kezdetektől az együttes tagja vagyok, részemről a csapathoz való tartozás nemcsak a táncról szól, hanem egy olyan közösségről, ahol jól érzem magam, fejlődhetek, és értékes emberek vesznek körül. 

Holler Dóra

 

A tánc, a mozgás számomra testi-lelki felüdülés, egyfajta önkifejezés. A néptánccal egyetemista koromban ismerkedtem meg közelebbről, amikor egy évfolyamtársam elhívott táncolni a Szentendre Néptáncegyüttesbe. Ezen felbuzdulva kezdtem el népi éneket is tanulni a Kalász Művészeti Iskolában. Az idők folyamán táncoltam a Kincső, illetve a Borvirág Táncegyüttesben, de a salsa is igen közel került a szívemhez. 2025 júliusában csatlakoztam a LenFonóhoz, ahol remek közösségre találtam. Nagyon hálás vagyok, hogy én is az együttes tagja lehetek.

Kardos Brigitta

 

Két éve csatlakoztam a LenFonó Táncegyütteshez, és bár nem hoztam magammal táncos előéletet, annál nagyobb lelkesedéssel érkeztem. Régi álmom vált valóra azzal, hogy egy olyan közösségre találtam, ahol kezdőként is szeretettel fogadtak. A népi kultúra mindig is meghatározó része volt az életemnek, óvodapedagógusként is ezt az értékrendet adom tovább a gyerekeknek. Örülök, hogy rátaláltam a LenFonóra – számomra ez nemcsak tánc, hanem közösség, feltöltődés és hagyományőrzés is egyben.

Kádár Csilla

 

Engem "fotózni" hívott drága feleségem, majd itt ragadtam és azon kaptam magam, hogy színpadon táncolok. Mondjuk, nem ellenkeztem ennyi kedves és csinos hölgy láttán, ahol a férfi táncosok segítőkészen és barátsággal fogadtak. Gyarapodó szép és közös élmények mellett, végső döntésemet az élő hagyományaink megismerése, elsajátítása és a kiváló tanítóink hozzáállása adta meg. Köszönet az élményekért!

Kelemen Gábor

 

Vidámság, a zenére mozgás öröme, a közösség összetartó ereje, ezek a gondolatok azok, ami miatt W.Kriszti barátnőm hívására 2023-ban én is csatlakoztam a csoporthoz. A tánc hobbi szinten mindig is fontos része volt az életemnek, de a néptáncot a LenFonó tánccsoport hozta közel a szívemhez. Kezdésnek, hogy az érzelmi szál erősítse a köteléket, megkaptam az anyai felmenőim vidékének táncát, éppen bodrogközit tanultunk. Nem lehet véletlen. Azóta lapádi, szilágysági és bácskai táncokkal bővült a repertoár. Időközben férjem is csatlakozott a csapathoz, így már otthon is tudunk gyakorolni. Három felnőtt gyermekünk pedig örömmel figyeli lelkesedésünket. Garfield állítólag nem szereti a hétfőt, hát én igen, mert mehetünk próbára.

Kelemen-Monostori Zsuzsi

 

Két fiam táncol a Lenvirág Táncegyüttesben, ezért sok rendezvényen vettem részt nézőként és nagyon vágytam a Lenmamik közé. Végre 2020-ban teljesült a vágyam, és azóta táncolok ebben a jó közösségben. Bár mindig is vonzott a néptánc, népzene, néphagyományok, mégis itt kezdődött el a táncos életem. Sok élményt ad a közös tanulás, a tánc, a közös programok, együtt töltött idő és a jó társaság. Különleges számomra, hogy alkalmanként fiaimmal közösen is részt vehetek szép, felemelő produkciókban.

Kisné Lászlóffy Ilona

 

Mielőtt Budakalászra költöztünk — körülbelül három éve — sajnos nem volt sok kapcsolatom a néptánccal. Mivel hosszabb ideig külföldön éltem, erre nem is igazán adódott lehetőségem. Mindig is vonzódtam a népzenéhez, a magyar kultúrához és hagyományokhoz, ezért különösen örültem annak a lehetőségnek, hogy megismerhettem a LenFonó együttest, és — akkor még egyetlen férfiként — befogadtak a csoportba. A tánccsoport, a fellépések, a jó hangulat és maga a tánc élménye eddig rengeteg örömet szerzett számomra.

Kocsis Illés

 

Mindig is elvarázsolt a néptánc és a népzene világa. A mai napig ámulva nézem ahogy a párok teljes harmóniában, igazi "együttlétben" táncolnak egymással. A LenFonóhoz 3 éve csatlakoztam, teljesen kezdőként, korábban nem tanultam néptáncot. Azóta az életem részévé vált ez a közösség és az a különleges élmény, amit a tánc ad. A táncházakban láttam, hogy ott milyen felszabadultan és szabadon táncolnak a párok egymással. Célom, hogy egyszer én is így ropjam.

Kosztolni-Mihó Mariann

 

Nálunk megfordult a világ rendje: nem szülőről gyerekre, hanem gyerekről szülőre öröklődött a néptánc szeretete. 2012-ben adódott alkalom arra, hogy felnőtt fejjel táncolni kezdjek. Kezdetben a Borvirág együttesben tanultam az alapokat, majd a Göncöl táncegyüttes senior csoportjában folytattam, ahol a mai napig is táncolok.     A korábbi LenMamik, majd mostmár LenFonó együttesnek alakulása óta tagja vagyok.

Léstyán Kinga

 

1970-ben születtem Erdélyben, Gyergyószenmiklóson, 20 éves koromig ott is nevelkedtem. Jelenleg Pomázon élek férjemmel, három felnőtt gyerekünk már többé-kevésbé a saját életét igazgatja. A népzene, népi kultúra mindig is közel állt hozzám, szülővárosom csütörtöki néptáncestjeit ki nem hagytam volna, de úgy igazán csatlakozni néptánccsoporthoz nem volt lehetőségem. Így kapóra jött, amikor Dóri lányom bekerült a Lenvirág táncegyüttesbe és a lányom révén nekem is lehetőségem nyílt 2019 őszén csatlakozni akkor még Lenmamik névre hallgató tánccsoporthoz. Nagyon kedves, befogadó közösségbe kerültem, kezdetben az összekötő kapocs a népművészet iránti kötődés, a tánc, a zene szeretete volt, ma már bátran állíthatom, hogy igazi baráti közösséggé kovácsolódtunk. Mindig szívesen szakítok időt a próbákra, mert jó ide járni, új táncokat tanulunk ismert és kevésbé ismert népdalokat szerte a Kárpát-medencéből és a testi-lelki feltöltődés mindenképpen garantált.

Lévainé Máté Csilla

 

Mindig is a torna, a tánc volt az a mozgásforma, ami vonzott. 3 éves koromban kezdtem művészi tornával, majd balettoztam, talajtornáztam, de jártam társastáncra, jógára, aerobic-ra, gerinctornára, sőt még a hastáncot is kipróbáltam. A néptánc akkor tetszett meg igazán, amikor a két fiatalabbik lányom elkezdett táncolni a Kincsőben. A Lenmamikról a Lenvirágban táncoló unokáim révén szereztem tudomást. 2025. februárjában csatlakoztam az utánpótlás, az új LenFonó csapatához s nagy örömömre szeptembertől a LenFonó Tánccsoport tagja is vagyok. Remek döntés volt: kedves, befogadó és támogató a társaság, a vidám hangulatú próbákon sok kacagással kemény munka folyik (felér egy kardió edzéssel😉). A hagyományok őrzése, valódi értékek közvetítése mellett számomra ez abszolút én-idő; kikapcsol, szórakoztat és feltölt.

Lindner Dóri

 

Mindig vonzott a tánc mindenféle műfaja. Gyerekkoromban dzsesszbalettezni szerettem volna. Ebből csak a nézés valósult meg. Felnőttfejjel kezdtem társastáncolni és azzal egyidőben találtam rá a magyar néptáncra. Már nyugdíjas vagyok de remélem, hogy még sok néptáncos év áll előttem.

Pádárné Vámos Ágnes

 

Én azok közé tartozom, aki a gyerekei révén ismerkedett meg közelebbről a néptánc világával. Először csak kísérőként voltam jelen, aztán a zene és a közösség magával ragadott. A tánc számomra feltöltődés és kapcsolódás a magyar hagyományokhoz. 

Paulheim Rita

 

A Lenmamik néptánc együttesének szinte az alakulása óta tagja vagyok, amely mára LenFonóvá alakult – hiszen időközben férfiak is csatlakoztak a csapathoz. 2004 óta járok a budakalászi Faluházba először szülői minőségben, aztán egy szűk 10 év elteltével kezdő felnőtt néptáncosként. Gyerekkorom óta lételemem a mozgás, balett, torna, síelés, úszás, futás - mára mindez életformává vált. Nekem a néptánc egyszerre testmozgás, közösségi élmény és a magyar népi kultúra ápolása, ahol a hagyományőrzéshez jó állóképesség is jár.

Süpöl Edit

 

2008-óta táncolok, kisebb-nagyobb megszakításokkal. Általában én vagyok az, aki a próbák és a fellépések alatti jó hangulatról gondoskodik... mivel ha azt csinálod amit szeretsz, és az még jó kedvvel is párosul... na az leírhatatlan érzés...

Szabó Arnold

 

2012-ben kezdtem el felnőttként néptáncolni a szülővárosomhoz, Pápához közeli faluban. A mihályházi Rezeda néptáncegyüttessel kismagyarországi táncokat tanultunk és sok fellépési lehetőségünk volt falunapokon, városi rendezvényeken, szüreti felvonulásokon. 9 éve kerültem Budapestre, ahol néptánctanfolyamokon vettem részt, bővítettem tánctudásom, de 3 évig nem táncoltam együttesben. 2021 novemberében csatlakoztam a Lenmamik tánccsoporthoz, ami idő közben férfiakkal kiegészülve, LenFonó tánccsoporttá alakult. Örülök, hogy veletek táncolhatok!

Szalóky Eszter

 

Erdélyi létemre mindig is szerettem a népzenét, néptáncot. A zene felemel a tánc formát ad magyarságomnak. Hála legyen, úgy látom, hogy e hagyományunk újjá éled és erősödik, ezzel szeretném én is erősíteni nemzetünket.

Szöllősi Csaba

 

2022- ben csatlakoztam az akkor még Lenmamik tánccsoporthoz teljesen kezdőként. A fiam szerettette meg velem a néptáncot, aki már nagyon hosszú ideje a Lenvirág Táncegyüttes tagja. Minden fellépést csodálattal néztem és titkon vágyakoztam én is a Lenmamik közé. Itt megtaláltam azt a közösséget, ahol jó lenni, fejlődni és jó sokat táncolni.

Szöllősi Jutka

 

Mivel eredeti szakmám klarinétművész és -tanár, így a zene, a ritmus, az előadóművészet egészen fiatal koromtól kezdve az életem középpontjában állt. Sokféle táncstílusban is kipróbáltam magam: társastáncok – standard és latin –, salsa, tangó, swing stb. Néhány évig versenytáncoltam is. A zenetanítás mellett a mai napig aktívan zenélek zenekarban, illetve kamaraművészként. Szakfordító és műfordító végzettségem megszerzése óta második szakmámban is tevékenykedem. A néptánc világába gyerekeim révén nyertem közelebbi betekintést, akik a Lenvirág Táncegyüttesben táncolnak. Engem is magával ragadott a néptáncos közösség, így amint lehetőségem nyílt, nagy örömmel csatlakoztam a LenFonó Táncegyütteshez.

Tötös Krisztina

 

Magyar népzenét már egész fiatal koromban szívesen hallgattam, azonban a néptáncra igencsak későn találtam rá. Gyermekeim táncoltak iskolás koruk óta, innen jött az ihlet. 2012-ben Pomázon kezdtem táncolni a későbbi Borvirág táncegyüttesben. Mivel ez a csoport pár évvel később megszűnt, így a csillaghegyi Göncöl táncegyüttes senior csoportjában folytattam.
Amikor a kalászi Lenmamik tánccsoport férfiakat toborzott, rögtön jelentkeztem.

Varsányi Zoltán Bendegúz

 

A zene és a tánc gyerekkorom óta központi helyet foglal el a szívemben. Mindig is csodálattal figyeltem a néptáncosokat, rengeteg előadást néztem végig a nézőtérről, és titkon mindig ott motoszkált bennem a gondolat: de jó lenne ezt egyszer kipróbálni! A sors végül úgy hozta, hogy a lányom kezdett el táncolni. Kísértem próbákra, fellépésekre. Így kerültem még közelebb ehhez a világhoz. Aztán jött a nagy fordulat. Egy meglepetés műsorral indult minden, a táncos gyerekek szüleinek szereplésével, amiben szereplhettem. Azóta alapító tagként veszek részt a néptánccsoportunk életében. Itt nemcsak a tánc iránti vágyam teljesül. A mozgás örömén túl, egy támogató és szeretetteljes közösségre leltem, ami minden próbát élménnyé varázsol.

Weitzinger Krisztina